# A történelem leghíresebb betűtípusai

Helvetica, Futura, Times New Roman, Garamond és még a Comic Sans is: az újságokat, logókat és képernyőket formáló betűtípusok. Melyik a kedvenc betűtípusod?

- 2 szavazat · 24 elem
- 2026. máj. 17. · fussballgott_stuttgart
- https://even.best/hu/l/2760/a-tortenelem-leghiresebb-betutipusai

## Legjobb 24

1. **Cooper Black** (1 · ▲1 ▼0) — Oswald Cooper, 1922, a 70-es évek lemezborítóinak kerek betűtípusa.
2. **Helvetica** (0 · ▲0 ▼0) — Max Miedinger és Eduard Hoffmann, 1957: a világ leggyakrabban használt betűtípusa.
3. **Jövőbeli** (0 · ▲0 ▼0) — Paul Renner, 1927, geometrikus a Bauhaus szellemében.
4. **Times New Roman** (0 · ▲0 ▼0) — A londoni „Times” számára, 1932.
5. **Garamond** (0 · ▲0 ▼0) — Claude Garamond után a 16. századból, többször újra kiadva.
6. **Baskerville** (0 · ▲0 ▼0) — John Baskerville, 1757 körül.
7. **Bodoni** (0 · ▲0 ▼0) — Giambattista Bodoni, 1768, a divatlapok kedvence.
8. **Caslon** (0 · ▲0 ▼0) — William Caslon, 1725 körül.
9. **Gill Sans** (0 · ▲0 ▼0) — Eric Gill, 1928, jellemzően brit.
10. **Frutiger** (0 · ▲0 ▼0) — Adrian Frutiger, a repülőtéri táblák betűtípusa.
11. **Egyetemi** (0 · ▲0 ▼0) — Szintén Adrian Frutiger, 1957.
12. **Kereskedelmi groteszk** (0 · ▲0 ▼0) — A Berlini Grotesk 1898-ból, a Helvetica modellje.
13. **Franklin gótika** (0 · ▲0 ▼0) — Morris Fuller Benton, XX. század eleje.
14. **Clarendon** (0 · ▲0 ▼0) — Robert Besley, 1845, az egyiptomi írások anyja.
15. **Rockwell** (0 · ▲0 ▼0) — A feltűnő serifhangsúly 1934-ből.
16. **Comic Sans** (0 · ▲0 ▼0) — Vincent Connare, 1994: szeretett és gyűlölt.
17. **Traianus** (0 · ▲0 ▼0) — Carol Twombly, 1989, a filmplakátok betűtípusa.
18. **Verdana** (0 · ▲0 ▼0) — Matthew Carter, 1996, a képernyőre készült.
19. **Kegyenc** (0 · ▲0 ▼0) — Robert Slimbach, 1990.
20. **Gotham** (0 · ▲0 ▼0) — Tobias Frere-Jones, Obama választási kampányának írása.
21. **Avenir** (0 · ▲0 ▼0) — Adrian Frutiger, 1988.
22. **Arial** (0 · ▲0 ▼0) — Robin Nicholas és Patricia Saunders, 1982.
23. **A Coca-Cola betűtípus** (0 · ▲0 ▼0) — Frank Mason Robinson Spencer-forgatókönyve, 1886.
24. **Didot** (-1 · ▲0 ▼1) — Firmin Didot, 1784.

Hogyan történik ez a rangsor? Az emberek szavazatai alapján: minden ▲ pontot ad, és minden ▼ elvesz egy pontot. Bárki szavazhat, és hozzáteheti, ami hiányzik.