Georges Brassens dalainak leghíresebb versei
Az első 3 személy 270 szavazata alapján: Közpadon csókolózó szerelmesek, / Nyilvános padok, közpadok · De a jó emberek nem szeretik, ha tőlük eltérő utat követünk · Vigyázz a gorillára!. (Frissítve: 2021. dec. 29..)
A „La Mauvaise Réputation”-tól a „Copains d'abord”-ig és a „Plea to be buried at the Beach of Sète”: Georges Brassens (1921–1981) Franciaországban mindenki által ismert versei, a dallal és a megjelenés évével.
Automatikusan lefordítva (eredeti Français nyelven). Lásd az eredetit
Legjobb 11
-
1
Közpadon csókolózó szerelmesek, / Nyilvános padok, közpadok
„A nyilvános padok szerelmesei” című dal (1953).
-
2
De a jó emberek nem szeretik, ha tőlük eltérő utat követünk
„La Mauvaise Reputation” című dal (1952).
-
3
Vigyázz a gorillára!
„The Gorilla” című dal (1952).
-
4
Szegény Márton, szegény nyomor, / Ásd a földet, ásd az időt!
„Pauvre Martin” dal (1953).
-
5
Az idő nem számít, / Ha hülye vagy, akkor hülye vagy
„Az idő számít” című dal (1961).
-
6
Fám mellett, / boldogan éltem
Dal „A fámnál” (1955).
-
7
Nem, ez nem a tutaj / A Medúzaé, ez a csónak
„Les Copains d’abord” dal (1964).
-
8
Ez a dal a tiéd, / Te az Auvergne, aki szertartás nélkül / négy darab fát adtál / Amikor az életemben hideg volt
„Song for Auvergnat” dal (1954).
-
9
Sok-e kérni: az én kis telkemre, / Kérlek, ültess egyfajta fenyőt
„Könyörögj, hogy temessék el Sète tengerpartján” című dal (1966).
-
10
Halj meg az ötletekért, oké, de lassú halál
„Dying for Ideas” című dal (1972).
-
11
Megtiszteltetés számomra, hogy / Nem kérhetem meg a kezét
„The Non-Proposal” című dal (1966).
Hogyan történik ez a rangsor? Az emberek szavazatai alapján: minden ▲ pontot ad, és minden ▼ elvesz egy pontot. Bárki szavazhat, és hozzáteheti, ami hiányzik.
Hiányzik valami?
Megjegyzések (9)
Hozzászóláshoz jelentkezzen be
« Mourir pour des idées, d'accord, mais de mort lente » : on devrait l'apprendre à l'école, celle-là.
Les Copains d'abord en dernier de la soirée, c'est obligatoire chez nous.
La Non-Demande en mariage est sous-estimée. C'est la plus belle chanson d'amour qui refuse le mariage.
Chanson pour l'Auvergnat, ça me fout les larmes aux yeux à chaque fois. Rien que la voix et la guitare.
Il manque « Les Passantes », non ?
Les Passantes, c'est un poème d'Antoine Pol, Brassens l'a juste mis en musique. Pareil pour « Il n'y a pas d'amour heureux » d'Aragon.
Mon grand-père connaissait Le Gorille par cœur et le chantait à tous les repas de famille, au grand désespoir de ma grand-mère.
« Quand on est con, on est con »… Rien à ajouter, c'est toujours d'actualité.
La Supplique, c'est ma préférée. Je l'ai fait passer à l'enterrement de mon père, qui était de Sète. Tout le monde chantait à la fin.